Ikonról
Az ikon görög szó: eikon ami képet jelent.
Az ikon képbe foglalt imádság a feladata: tanúságot tenni az Élő Istenről, olyan titokzatos ablakká válni ahol Istennel lehet találkozni. Az ikon missziós útja, hogy Isten Igéjét, mint az Evangéliumot közvetítse.
„Nézem tehát az ikont, és azt mondom magamban: Íme-itt van Ő maga… Az ikonfestő megmutatta nekem Őt, nem ő alkotta, ő elhúzott egy függönyt…” (Pavel Florenszkij)
Az ikon festészet évszázadokra nyúlik vissza és szigorú szabályai vannak, kánonja van.
Az ikon festés technikának szimbolikus elemei vannak: a fa anyaga az örökkévalóságra és állandóságra mutat, egyes témákban az adott színek, személyek, ünnepek mind szimbolikus jelleget hordoznak.
Az ikonok számomra nem csupán műalkotások – az imádság csendjében születnek, és hordozzák Isten jelenlétét. Amikor festek, úgy érzem, mintha egy láthatatlan világ nyílna meg előttem. Minden egyes ecsetvonás a lélek munkája, és minden szín, minden forma a hit mélységeit hordozza. Az ikonfestés számomra liturgikus cselekedet: ima, szolgálat és tanúságtétel egyszerre.
Názáreti Ikonfestő Műhely
A názáreti ikonfestő műhely feladatának érzi, hogy az ima csendjében szülessék meg az ikon. Hordozza Isten jelenlétét mely a láthatatlan világra nyitja meg annak szemét, aki festi es aki majd szemléli.
Malika remete nővér festi az ikonokat, ősi ikonfestő technikával, tojás sárgája és pigment festék por felhasználásával. Minden egyes ecsetvonás a Szentlélek munkája és hitünk szent titkának mélységét hordozza. A gyertyák díszítése is az ima csendjében születnek meg és tesznek tanúságot.
„Isten világosság…”1 Jn 1,5
Az egyházi gyertyák
Évszázadok óta fontos szerepet töltenek be a keresztény liturgiában és vallási szertartásokban. Nem csupán világításra szolgálnak, hanem mély szimbolikus jelentéssel is bírnak: a gyertya lángja Krisztust, a világ világosságát jelképezi. A különböző egyházi ünnepekhez és alkalmakhoz eltérő színű és méretű gyertyákat használnak. Például az adventi időszakban négy gyertya jelöli a várakozás heteit, míg a húsvéti gyertya – az úgynevezett húsvéti gyertya – Krisztus feltámadásának fényét hordozza.
Az egyházi gyertyák jellemzően természetes anyagokból, például méhviaszból készülnek, amelyet tisztasága és tisztító ereje miatt tartanak különösen alkalmasnak szent célokra. A viasz a Krisztus testét, a kanóc az emberi lelket, a láng pedig az isteni jelenlétet szimbolizálja. A gyertyák használata a szentmiséken, keresztelőkön, esküvőkön és temetéseken egyaránt elterjedt, méltóságteljes légkört teremtve. Az egyházi gyertya tehát nemcsak tárgy, hanem a hit egyik kifejező eszköze is, amely segíti a hívőket az elmélyülésben és az Istenhez való közeledésben.
Kiállítás képekben:
(Szentgotthárd, Színház aula 2025. szeptember 17.)
Ikonfestő tábor képekben:
(Szentgotthárd, 2024. augusztus 5-10.)
Kiállítás képekben:
(Szentgotthárd, Színház aula 2023. december 07.)
Kiállítás képekben:
(Budapest, Görögkatolikus kegytárgybolt 2022. ősz)